Hirdetés
És megbuktam, mint ember! Életembe először úgy érzem, hogy nincs erőm felállni a földről. Pedig voltam már ott nem egyszer. Most először fogalmam sincs, hogy merre van az előre. Azt érzem, hogy nem érek semmit! ! Én! Én a végletekig pozitív ember. Én, aki mindig azt mondja a másiknak :- Életem! Ezt is megoldjuk. Minden rendbe jön....Most én mondom azt, lehet nincs tovább.
Esténként, ha ránézek életem párjának arcára, egy meggyötört ember arcát látom. Egy ugyanúgy elfáradt ember arcát, mint az enyém. A szemében pedig ugyanazt, mint a sajátomban. :Aggodalmat.! Aggodalmat, hogy hogyan tovább? Hogy lesz tovább? Merre tovább? Van tobább? Február végéig menni kell az albérletből. De hogyan? Hova? ...Sehova.
Csak nézem őt. A meggyötört arcát. Az évek alatt összegyűjtött ráncait. S azt érzem, hogy tehetetlen vagyok, hogy nem érek semmit!
Fekszem a földön eltaposva, eltiporva. Nézem őt, a társam, a mindenem, az életem, a szerelmem. Nézem a gyerekeim, az én édes kincseim . És tudom, hogy fel kéne innen állnom, de nem megy....Aztán meg lehet, hogy csak bedepiztem, befordultam. Ki tudja? Lehet, csak jól ki kéne bőgnöm magam. Amolyan remegős zokogásig. Vagy csak törni-zúzni, ordítani. De nem! Csak egy élhetőbb életet szeretnék amiben nem kell kifulladásig küzdeni. Szeretném boldognak látni a gyerekeim. És boldognak látni azt az embert kit szívemből, életem végéig s még utána is szeretek! Boldognak! MERT MEGÉRDEMLI!
-Miért kell nekünk mindig mindenért küzdeni?
-Miért kell oly sok emberbe pofára esni?
-Mi miért nem érdemlünk élhetőbb életet?
-Mi miért nem hajthatjuk álomra úgy a fejünk, hogy ne kelljen aggódni a holnapért?
Valóban ezt érdemeljük? Rossz emberek lennénk? Mi? Akik akkor is segítenek a másiknak, ha érzik vissza max. tőrt kapunk?
Nem értem . Nem értem, hogy mit vétettünk az élet ellen. Nem értem, hogy miért vezekelünk íly keményen. Se lenne még kérdésem, de minek? Úgyse jön rá felelet.
Elfáradtam, belefáradtam, beletörtem....tán valahol kissé bele is haltam.
Már nincs erőm gondolkodni. Nincs erőm felállni.Nincs erőm tovább menni....
Egy kicsit most pihenek ..majd feltámadok, újjászületek, mint a főnix madár és tovább menetelek...
.....csak pihenek...
